December 15-ig, azaz máig kell beoltatniuk magukat az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.
A tanári szakszervezetek szerint a gyerekek járnak rosszul a tanárok kötelező oltásával, tanév közben veszíthetik el a tanáraikat, ráadásul át kell szervezni a szeptemberben kialakított órarendeket is.
A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.
Hamarosan kezdődik az 5-11 évesek oltása, de a 12 évnél idősebb diákok között is sokan vannak még, akik nem oltatták be magukat - derül ki a minisztérium számaiból.
Hamarosan kezdődik a 5-11 évesek oltása, egyre több egyetem tér át az online oktatásra, és megvan a jogszabály a tanárok 10 százalékos fizetésemeléséről. Összeszedtük a legfontosabb oktatási híreket az egyetemi szigorításoktól az iskolai oltásokig.
A Pedagógusok Szakszervezete azt javasolja a tanároknak, hogy ha a fizetés nélküli szabadságra küldött kollégáikat kell helyettesíteniük, ne érjék be a 3045 forintos órabérrel.
Sajnos a gyerekek közül is egyre többen fertőződtek meg koronavírussal az utóbbi hetekben, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt mondta, még várják az eljárásrendet az 5–12 évesek oltásához.
Eddig a távoktatás miatt kialakult helyzet jelentett problémát, most az állami iskolákban dolgozók kötelező oltása okozhat gondokat az oktatásban.
December 15-ig van idejük elmenni egy oltópontra azoknak, akik még egyszer sem oltatták be magukat.
Újabb felmérés készült a tanárok átoltottságáról, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke ismertetett. Az iskolákban az átoltottsági kérdés a téli szünet után jelenthet komoly fejfájást az iskolaigazgatóknak.
December 15-éig kell beoltatniuk magukat azoknak, akiknek még nincs védettségi igazolványuk, és állami iskolában dolgoznak.
Különben jön a fizetés nélküli szabadság.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
